Magyar építészettörténet I. - BMEEPET1S21
Szakasz
Előadó: Mráv Zsolt, Ritoók Ágnes
Követelmény: vizsga
Pannónia római öröksége és a népvándorlás kora a Kárpát medencében
1. Pannonia császárkori hadi építkezései
A római hadsereg feltárt épített emlékein keresztül mutatja be a kora császárkori katonai felvonulási utak mentén és azok dunai végpontjain létesített időszakos katonai állomáshelyeket. Nyomon követjük a katonai építészet fejlődését a limes kiépülésének legkorábbi fázisától a római határvédelem felbomlásáig. Végig kísérjük a palánkszerkezetű, fa-föld konstrukciójú segédcsapat és legiótáborok kőbe épülésének folyamatát, jellegzetességeit és állomásait. A tárgyalt témák között szerepel még a hadsereg mérnöki teljesítményeinek bemutatása valamint a katonák szerepe a tartományi közlekedési infrastruktúra kiépítésében, fenntartásában és a közigazgatásban (helytartói épületegyüttesek). Végül kitérünk a késő római erődépítészet újításaira a határ mentén és a tartományok belsejében.
2. Pannonia polgári településtípusai
Az őslakos települések – római vicusok településszerkezeti változásait is megfigyeljük. A városok alapításával a tartomány területén megjelennek a monumentális középületek (forumok, vízvezetékek, közfürdők) és a gazdag belsőépítészeti díszítéssel ellátott városi lakóházak. A vidéki birtokközpontok, villák építészeti kialakítása egyaránt megfelelt a gazdasági és a kényelmi szempontoknak. A római kori vallási célú építészet spektruma a római panteon isteneinek klasszikus pódiumtemplomaitól a misztériumvallások kultuszhelyein át, a keresztény közösségek által használt szakrális terekig ível. Ebbe a körbe tartoznak a temetők síremlékei, szepulchrális célú épületei, mauzóleumai is, amelyekből Pannonia ókeresztény temetőépületei nemzetközi jelentőségűek.
3. Népvándorlás-kor építészete a Kárpát-medencében I.
A népvándorlás-kor fogalma, időhatárai Nyugat-, Közép- és Délkelet- Európában, illetve a Kárpát medencében. A főbb etnikai csoportok eredete és története, különös tekintettel társadalmi sajátságaikra.
A monumentális építészet szerepe az antikvitás végén, illetve a középkor elején. A kereszténység államvallássá válásának szerepe. A megrendelők és igényeik bizánci, itáliai, galliai és hispániai példák alapján bemutatva.
A népvándorlás-kor első szakaszának építészete a Kárpát medencében. A kutatás esélyei és buktatói három példán szemléltetve (attila még fel nem tárt, de már alaprajzban rekonstruált rezidenciája, a sirmiumi 5-6. századi építkezések, a Keszthely-fenékpusztai bazilika.)
4. Népvándorlás-kor építészete a Kárpát-medencében II.
A népvándorlás-kor második felének építészete. Kitekintés a Kárpát medencével nyugatról, délről és délkeletről határos területekre: azaz a Karoling Birodalom keleti részeire és vazallus területeire, az Asparuch honfoglalása utáni Bulgáriára, az ún. dalmáciai Horvátországra, illetve azon tengerparti városokra, amelyek szilárdan bizánci kézen maradtak a 7-9. században is.
5. A Kárpát medence 9. századi építészete.
Politikai keretek, illetve az egyes emlékek bemutatása, különös tekintettel az időrendi kérdésekre, valamint az egyes alaprajzi rendszerek és/vagy térszerkezetek eredetére. A különböző kutatási irányok, a főbb személyiségek és az újabb eredmények vázlatos ismertetése. A Morva Fejedelemség építészetének fontosabb emlékei a Kárpát medence észak-nyugati harmadában, különös tekintettel a keltezés és értelmezés buktatóira (Pozsony, Nyitra, Ducó, Feldebrő, stb.). A karoling Pannónia feltárt épületei: a Zalavár-récéskúti templomalaprajz és a hozzá kapcsolódó vita, az alaprajz isztriai és raetiai párhuzamai. A Zalavár-várszigeti ásatások új eredményei, különös tekintettel a szentélykörüljárós templomra. A 9. századi építészet legfontosabb emlékei a Kárpát medence déli sávjában, azaz a Dráva-Száva közén.
A magyar honfoglalás kiváltotta változások, az újrakezdés esélyei. Köznépi lakóépítészet a népvándorlás korának évszázadaiban. A kora Árpád-kor építészeti hagyatéka.