Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Építészmérnöki Kar

Előadó: Tar Imola

Követelmény: gyakorlati jegy

 

1. Bevezetés. A kertépítészet, mint az örökségvédelem tárgya, a két diszciplína kapcsolata. A kertépítészet-történet forrásai, kapcsolódó társművészetek.

Ókori kertek. Általános bevezetés az ókori kertalakításról, függőkertek (Mezopotámia) – a mai tetőkertek elődei; városépítészet (görög, római); első villakertek (villa romana, villa suburbana); első szakirodalmi források (építészeti vagy mezőgazdasági traktátusok része); motívum és formakincs inspiráció forrásai napjainkig.

Középkori kertek. Az iszlám és keresztény világkép polarizáció, szerepe; bizánc, mórok; keresztényszimbolika; írásos források, ikonográfia; középkori városépítészet; kolostorkertek, hortus conclusus, várkertek – kerti elemek; magyar vonatkozások.

1.       Reneszánsz és barokk kertek.

A reneszánsz kertépítészet születése Itáliában és elterjedése Európában; írásos források, teoretikusok; téralakítás, jellemző kerti építmények, stílusjegyek, téralakító elemek; magyarországi példák.

         A barokk kertépítészet születése Franciaországban és elterjedése Európában; téralakítás, jellemző építmények, stílusjegyek, téralakító elemek; traktátusok; magyarországi példák.

2.       Tájképi kertek.

A tájképi kertépítészet születése Angliában, szellemi háttér, teoretikusok, irányzatok, a stílus elterjedése Európában; téralakítás; jellemző építmények; stílusjegyek; téralakító elemek; magyarországi példák.

3.       Kertépítészet a XIX. század végén.

A historizmus – előzmények; európai és magyarországi példák; téralakító elemek és stílusjegyek; nagyvárosi problémák – kertvárosok, közparkok (európai és magyarországi példák)

4.       XX. századi kertépítészet

A századforduló kertépítészete – Arts and Crafts, Art Deco; hazai villakertek; modern Bauhaus (magánkertek előretörése) posztmodern (közparkok) és kortárs irányzatok.