Építészettörténet 3 - BMEEPETA301


  • ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 3. - KÖZÉPKOR BMEEPETA301




    Előadó: Daragó László DLA

    Tantárgyfelelős: Daragó László DLA

    A tantárgy kimérete: vizsgakurzus / 3 kr.

    Követelmény: vizsga

    Előadások (korábbi félévekben már hallgatott tematika)

    Az európai építészet történetének három jól elhatárolható periódusával foglalkozik a tárgy elméleti része: a keresztény kelet (ókeresztény és bizánci), a romanika (népvándorlás kora és romanika), valamint a gótika építészetével. Azokkal a korszakokkal, melyeket a kialakuló keresztény kultúra határoz meg döntően, minden más befolyásoló tényezőnél elsöprőbb jelentőséggel. Ezért –egyfelől- a törzsanyag a szakrális építészet emlékeiből kerül ki elsősorban, másfelől, a korszak belenyúlik az elején az ókor építészetébe (3-5. sz.), a végén az újkor történeti határain túlra (15-16. sz.). Területi szempontból a bemutatás kiterjed kezdetben a Késő-Római Birodalom itáliai és keleti provinciáira, majd a bizánci birodalomra és hatásterületére: a Kaukázus-vidéktől a brit szigetekig. Valamint a nyugati kereszténység feléledése után a figyelem középpontjába a közép és nyugat-európai területek építészete kerül. Az első periódus tárgyalása az egész félév megalapozását jelenti, ahol megszületnek azok az épület-alaptípusok, melyek változását a félév során végigkövethetjük. A tárgy központi célja -az építészeti általános műveltség megszerzésén túl- ezen változások okaira rámutatni, és az építészeti forma valamint az azt meghatározó tényezők közötti összefüggéseket feltárni. Különös jelentőséggel bír ezen belül a térlefedő szerkezetek fejlődése, a boltozatok elemzése, mely a többi építészettörténeti tárgyhoz képest ebben a félévben nagyobb hangsúllyal szerepelnek. 


     Gyakorlatok (korábbi félévekben már teljesített tematika)
    A feladat egy kiválasztott középkori épület legalább 1+2 fél boltszakaszának „robbantott” térbeli rajza tetszőleges léptékben, 1 db A/3-as rajzkartonon. A feladat a boltozatok és azok alátámasztó szerkezeteinek 3D-s ábrázolásán túl a részletek (fejezetek, profilok, falszövet, mérművek…) léptéknek megfelelő, illetve külön rajzon esetleges nagyobb léptékű ábrázolását is tartalmazza.
    A feldolgozás módja kétféle lehet:
    a. Szerkesztett ceruzás vonalrajz (esetleg szabad kézzel áthúzva); szabadon választható a formák térbeliségének plasztikai modellálása (tónusozás, aquarelle…).
    b. Számítógépes térbeli modell fotói szabad kompozícióban.